| [ << ] [ 2774 ] [ 2773 ] [ 2772 ] [ 2771 ] [ 2770 ] < 2769 > [ 2768 ] [ 2767 ] [ 2766 ] [ 2765 ] [ 2764 ] [ >> ] |
| --------------- (hősnév: Bérelhető) | 2002. március 11., 18:41:20 |
| Hősember használható BÉRELHETŐ néven és 123456 kóddal. (hibernálva, 2 szobatisztasági leckével hátra. | |
| Vercsi (hősnév: ha elveszel jó) | 2002. március 11., 18:29:29 |
| Hi!!!Hogyan változtathatom meg a hősöm nevét??? | |
| Réka (hősnév: Nadin) | 2002. március 11., 17:58:03 |
| Akinek kell, viheti a Laky, Akér, és a Teve Terézia nevű tevémet. Akér :jer Laky:jer Teve Terézia:jer Ez a hívójelük. | |
| Gabor (hősnév: Biggest) | 2002. március 11., 16:59:15 |
| Hali! Valakinek nincs felesleges 80 buznyákja, amit kölcsön akar adni? | |
| Mr Slowhand (hősnév: bonzo) | 2002. március 11., 16:44:53 |
| ***Rony Emilke expressz-ajánlott-légiposta-küldeményként repítve ***Boszi seprűjén. ***Boszi Mi ez a nagy lelombozódás? Most amikor kissé helyrebillent a lelkivilágom, mások kezdik? Kicsit kölcsönvettem a söprűdet, ez bosszantott fel? | |
| Csipke Rózska (hősnév: Csipke Rózsika) | 2002. március 11., 16:41:37 |
| Mesés Szép Délutánt Mindenkinek.... Felébrendtem és azt álmondtam:-)) Gondoltam megosztom Veletek, mert látom olyan szomorú ma a Kerekasztal:-(( A Kékségeskék Sziget Hol volt, hol nem volt, az Üveghegyen túl, ahol a kismalac farka sem túr, az Óperenciás Tenger kellős közepén volt egyszer egy sziget. Ha még emlékszel rá, milyen az Óperenciás Tenger - és biztosan emlékszel rá, noha már régen jártál ott, gyermekkorodban, amikor esténként nagymamád vagy édesanyád az ágyad szélére ülve mesélt Neked, tehát, az Óperenciás Tenger olyan kék, mint az égbolt. A kellős közepén levő szigetről pedig bármerre tekintesz, az Óperenciás Tenger kékje beleolvad az ég kékjébe, mintha nem is csupán a tenger, hanem a Mindenség közepén lenne a sziget. El is nevezték hát az Óperenciás Tenger kellős közepén levő szigetet Kékségeskék Szigetnek. A Kékségeskék Szigeten ugyanúgy éltek az emberek, mint más mesékben: voltak szegények és gazdagok, szorgosak és lusták, okosak és butuskák, fiatalok és idősek - emberek voltak mindannyian, mesebeli emberek. Volt azonban egy nagy különbség a többi meséhez képest: a Kékségeskék Sziget fölött mindig sütött a nap; itt, az Óperenciás Tenger kellős közepén soha nem volt éjszaka. Hát akkor hogyan aludtak az emberek - kérdezhetnéd - amikor mindig világos volt? Hát, amikor már későre járt, akkor az emberek lefeküdtek az ágyukba, körbenéztek, és a körös-körül kékességeskékség úgy elringatta őket, hogy álomba merültek. És álmukban ők is mesehősök voltak, akik legyőzték a hétfejű sárkányt, és elnyerték a tündérszép királykisasszony kezét, nomeg, az öreg király fele királyságát. Itt, az Üveghegyen túl, ahol a kismalac farka sem túr, az Óperenciás Tenger kellős közepén, a Kékségeskék Szigeten élt a Legény is. Szegények voltak a szülei, de szorgosak és becsületesek, ezért mindig megvolt a napi betevő falat, igaz, több se. A Legénynek nem volt sok játéka, de ezek nélkül is boldog volt, mert az édesanyja sokat mesélt neki. Mesélt az Égigérő Fáról, az Örökzöld Fűről, az Ezerszínű Virágról, az Igazgyöngy Forrásról, a Dallamos Madárról, a Napsugaras Napról, a Fekete Földről és persze a Kékségeskék Szigetről. A Legény könnyen megértette ezeket a meséket, hiszen minden nap egyre magasabbra mászott az Égigérő Fán, noha tudta, hogy ameddig él, addig a tetejére soha nem juthat el. De ahogy szétnézett a magasságból, a Kékségeskék Sziget minden kincse egyre teljesebben tárult elé. Amikor már eleget nézelődött, lemászott a földre, vidáman kószált az Örökzöld Fűben, amíg a tisztáson meg nem látta az Ezerszínű Virágot, amely minden nap más és más színben pompázott. Azután meghallgatta a Dallamos Madár énekét; a Dallamos Madár is minden nap más muzsikát csicsergett. Ha kimelegedett a Legény a Napsugaras Nap gyöngéd sugaraitól, és megszomjazott, elballagott az Igazgyöngy Forráshoz, és elegendő volt egyetlen cseppjével megnedvesítenie az ajkát, máris elmúlt a szomjúsága. Talán mondanom sem kell, hiszen hallottál már Te is sok mesét, hogy az Igazgyöngy Forrás minden cseppje más és más ízű volt. A Legény játékvárat is épített magának a Fekete Földből; napról-napra szebb várat, mert a legszebb mese, amit édesanyjától hallott, a Leányról szólt. A Leányról, akinek hosszú, göndör, fekete haja van, mély, barna szeme, sötét bőre, olyan gyönyörű, hogy nincs hozzá fogható az egész Kékségeskék Szigeten, de tán még más mesékben sem. És olyan igéző tekintete, hogy az embert azonnal elcsábítja. A csábítás pedig veszélyes dolog, mert szerelmesnek lenni gyönyörű, de könnyen veszélybe sodorhatja a Kékségeskék Szigetet az, aki a csábítónak meggondolatlanul engedelmeskedik, és akkor csak a hold és a csillagok segítenek. - Mi az a hold és mik azok a csillagok? - kérdezte egyik este, elalvás előtt, édesanyját a Legény, mielőtt a körös-körül kékességeskékség álomba ringatta volna. - Tudod, fiam - válaszolta az édesanyja - más mesékben este és éjszaka sötét van. - Mi az, hogy sötét? - kíváncsiskodott tovább a Legény. - A sötét - folytatta türelmesen az édesanyja, mert az édesanyák és nagymamák a mesékben mindig türelmesek - olyankor van, amikor a Napsugaras Nap nem világít. Más mesékben este a Napsugaras Nap elmegy aludni, úgy is mondják, hogy lenyugszik, hogy hajnalban azután vidáman és kipihenten keljen föl, és ragyogása felmelegítse a földet, és hogy nappal olyan világos legyen, mint itt nálunk mindig, az Üveghegyen túl, ahol a kismalac farka sem túr, az Óperenciás Tenger kellős közepén, itt, a Kékségeskék Szigeten. De hogy éjszaka se legyen koromsötét, a Napsugaras Nap a Halovány Holdra és a Hunyorgó Csillagokra bízza azt, hogy elvezesse az embereket éjszaka a Jóságos Mesemondóhoz, aki segít rajtuk, ha bajba jutottak. A Halovány Hold és a Hunyorgó Csillagok tehát nálunk nem láthatók, ettől olyan kék a Kékségeskék Sziget. A Legény dalokat írt a Leánynak, és nagyon készült rá, hogy ha majd eljön egyszer, előadja neki az összeset egyetlen Dalként a palotában, amelyet egyelőre csak játékból épített, bár így is nehéz volt, mert a Fekete Föld nem adta könnyen magát. Nőtt, nőtt a Legény, és ahogy cseperedett, egyre szebb dalok fogantak meg a szívében; azt suttogták a társai, hogy meseköltő lesz belőle. Vidám dalokat írt, mert örült, ha nevetnek az emberek. Csodálatosak voltak a dalok, hiszen nagy és tiszta lelke volt a Legénynek, és szerette az embereket. Csak a barátai tudták róla, milyen szomorúságban születnek meg ezek a dalok, mert a Legény boldogtalan volt. Magányos volt nagyon, elkerülték, kinevették őt a lányok. De mit bánta volna ő, ha az egész világ kikacagja, csak jönne már a Leány. Már-már arra gondolt a Legény, hogy az Óperenciás Tengerbe veti magát, ilyen gondolatokkal sétált a tengerparton, amikor elébe toppant valaki, akinek hosszú, göndör, fekete haja volt, mély, barna szeme, sötét bőre, és olyan igéző tekintete, hogy a Legényt egyből elcsábította. - Hahó, Legény! - szólott a Leány - eljöttem érted, hogy megismerd a szerelmet, hogy örökre boldoggá tegyelek! De figyelmeztetlek: engem csak az szerethet, akinek a lelke nagyon erős, különben, ha elmegyek majd, bele fogsz halni a szerelembe. Eddig még mindenki belehalt. - Erős vagyok - válaszolta a Legény - és valóban olyan erősnek érezte magát, mint amilyenek más mesékben a legerősebb óriások szoktak lenni. - Erős vagyok - folytatta - szeretlek, Tiéd minden kincsem, azt akarom, hogy mindig Velem maradj, hiszen olyan gyönyörű vagy, hogy nincs hozzád fogható az egész Kékségeskék Szigeten, de tán más mesékben sem. El is énekelem Neked a Dalt... - Várj még azzal a dallal! Ha azt akarod, hogy örökké Veled maradjak és szeresselek, akkor azt kell tenned, amit én akarok, és előbb meg kell ismerjelek Téged és a Kékségeskék Szigetet. - Hát persze - derült föl a Legény arca - megmutatok Neked mindent. Kedvesem, gyere velem! Kezdjük talán az Igazgyöngy Forrásnál! - Igazgyöngy forrás - Nem hangzik rosszul! Na, lássuk csak... Milyen finom és hűsítő már egyetlen cseppje is! Legény, add nekem a forrást! Nekem minden cseppje kell! - Ugyan, hogyan adhatnám Neked? - esett kétségbe a Legény - Hiszen az Igazgyöngy Forrás mindenkié! Csak akkor tud minden nap más és más ízű lenni, ha nem visszük el innen... - Legény, azt mondtad, hogy szeretsz! Még egy vacak forrást is sajnálnál Tőlem? - Szeretlek, hát nem látod, mennyire szeretlek, Téged szeretlek, akinek hosszú, göndör, fekete haja van, mély, barna szeme, sötét bőre, olyan gyönyörű vagy, hogy nincs hozzád fogható az egész Kékségeskék Szigeten, de tán más mesékben sem. El is énekelem Neked a Dalt... - Előbb a Forrást! - De ha Neked adom az Igazgyöngy Forrást, veszélybe sodrom a Kékségeskék Szigetet! Szomjazni fog az Égigérő Fa, az Ezerszínű Virág, az Örökzöld Fű, a Dallamos Madár és az emberek! - Ne érdekeljenek a többiek! Engem szeress, mert olyan gyönyörű vagyok, hogy nincs hozzám fogható az egész Kékségeskék Szigeten, de tán más mesékben sem. Tedd, amit én akarok, ide azzal a forrással, különben nem teszlek boldoggá! - Hát legyen, amit Te akarsz - búsult a Legény - lásd, mennyire szeretlek. És akkor most elénekelném a Dalt... - Mit is mondtál? Égigérő Fa? - Igen, Égigérő Fa! - csillogott ismét a Legény szeme - Gyere! Másszunk föl rá együtt! Érzem, ketten együtt olyan magasra jutunk, mint még soha! És meglátod onnan föntről, milyen gyönyörű a Kékségeskék Sziget! Ha meg felértünk, eléneklem Neked a Dalt... - Dehogy mászom! Eszem ágában sincs mindenféle fákon összekócolni hosszú, göndör, fekete hajamat, megkarcolni sötét bőrömet, kockáztatni mély, barna szemem épségét! Ha ez egy ilyen csodafa, add nekem, vágd ki, hadd lássam, milyen erős vagy! - Hogy vághatnám ki az Égigérő Fát? - szomorodott el megint a Legény - Veszélybe sodornám a Kékségeskék Szigetet! Ez a fa ad menedéket az állatoknak, és fenséges lombkoronája alatt hűsölnek az emberek. Amikor pedig meghalnak, ezen a fán keresztül jut föl a lelkük az égbe! - Szóval mégis gyenge vagy? Nem szeretsz? Hiába vagyok olyan gyönyörű, hogy nincs hozzám fogható az egész Kékségeskék Szigeten, de tán más mesékben sem? El is megyek... - Jaj, ne menj el, maradj örökké velem, látod, azt teszem, amit Te akarsz, egyetlen mozdulattal tövestől kicsavartam az Égigérő fát, annyira szeretlek. És akkor a Dalt... - Tényleg, valami Dallamos Madárról is beszéltél! - Igen, nagyon kedves kismadár! - vidult föl a Legény - Tőle tanulom a dallamokat, amelyekre verseket költök, és mindjárt el is éneklem Neked... - Hagyj már békén az énekléseddel! Itt egy kalitka, ezentúl ebben fog lakni a madár. Persze, csak ha szeretsz engem, és megfogod! - A Dallamos Madár csak akkor tud kitalálni minden napra más és más muzsikát, ha szabadon röpülhet! - magyarázkodott kétségbeesetten a Legény - A kalitkában minden napja ugyanolyan lenne! Ha nincs muzsika, veszélybe sodrom a Kékségeskék Szigetet, mert boldogtalanok lesznek az emberek! - És az én boldogságom? Engem nem akarsz boldoggá tenni? Tedd azt, amit akarok! - Jaj, csak azt lesem, hogyan tehetnélek Téged boldoggá, szerelmem! Hiszen olyan gyönyörű vagy, hogy nincs hozzád fogható az egész Kékségeskék Szigeten, de tán más mesékben sem. Csak egy pillanatig várj, amíg a Dallamos Madár elcsicsergi az utolsó melódiát, hogy azután én is elénekelhessem Neked a Dalt... - Jó, jó, csak gyorsan, mert már kezdek elfáradni! Ide azt a madarat, ameddig végeztek, leheveredek a fűbe! - Ugye, milyen selymes az Örökzöld Fű? - kérdezte megint reménykedve a Legény. - Selymes, selymes, jól is nézne ki az én kertemben. Ugye tudod, mit akarok? - Az Örökzöld Füvet is? - jajdult föl a Legény - Ez a fű csak itt ilyen selymes, csak itt tud ilyen zöld lenni, az Üveghegyen túl, ahol a kismalac farka sem túr, az Óperenciás Tenger kellős közepén, a Kékségeskék Szigeten! - Azt csak bízd rám! Enélkül a fű nélkül képtelen lennék szeretni Téged! Anélkül pedig nem tehetlek örökre boldoggá! Vigyázz, elveszítesz engem, aki olyan gyönyörű vagyok, hogy nincs hozzám fogható az egész Kékségeskék Szigeten, de tán más mesékben sem. - Igen, a hosszú, göndör fekete hajad, a mély, barna szemed, a sötét bőröd... Szerelmes vagyok Beléd, Tiéd az egész rét... - Az Ezerszínű Virág is? - Nem érted -volt most már igazán szomorú a Legény -, nem érted a Kékségeskék Szigetet... talán nem is szeretsz engem, és nem is azért jöttél ide, hogy megismerjem a szerelmet, és örökre boldog legyek Veled... De ha ennyire akarod, tessék, Tiéd az Ezerszínű virág is... Csak kérlek, öntözd meg naponta az Igazgyöngy Forrás egy-egy cseppjével, hogy mindig más színe legyen! - Én azt akarom, hogy minden nap mind az ezer színében virágozzék, és amit én akarok, azt el is érem! Csak Te nem akarod, hogy boldog legyek! Különben már rég nekem adtad volna a Napsugaras Napot is! - A Napsugaras Napot? A Napsugaras Napot? - Most mit vagy úgy oda ... Igen, a Napsugaras Napot, az összes sugarával. De érdekel is Téged, hogy minek örülnék én, aki olyan gyönyörű vagyok, hogy nincs hozzám fogható az egész Kékségeskék Szigeten, de tán más mesékben sem... - De ha Neked adom a Napsugaras Napot, sötétség lesz itt, az Üveghegyen túl, ahol a kismalac farka sem túr, az Óperenciás Tenger kellős közepén, nem ringat többé körös-körül kékességeskékség, veszélybe sodrom tehát a Kékségeskék Szigetet, és nem láthatom hosszú, fekete, göndör hajadat, mély, barna szemedet, sötét bőrödet se... elpusztul a lelkem is! - Ne mindig magaddal törődj! Add ide azt a napot, a lelkedet meg bízd rám! Most már azt is megengedem, hogy elénekeld a Dalt, csak előbb építsd meg a palotámat! Nem kívánhatod, hogy itt, a sötét hidegben hallgassalak Téged! És a Legény nekifogott, hogy felépítse a Fekete Palotát. Feketét, mert teljes sötétségben építette, és feketét, mert a Fekete Földből építette. Más mesékben tán hét éjjel és hét éjszaka tartott volna az építkezés, de itt nem volt már nappal. Nehezen ment a munka, mert a Fekete Föld hideg volt és kemény, nehezen adta magát. De a Legény összeszedte minden erejét, erőt adott neki az, hogy végre elénekelheti a Dalt, elénekelheti a szerelmének, aki örökre boldoggá fogja tenni őt; a Leánynak, akinek hosszú, göndör, fekete haja van, mély, barna szeme, sötét bőre, olyan gyönyörű, hogy nincs hozzá fogható az egész Kékségeskék Szigeten, de tán még más mesékben sem; a Leánynak, aki igéző tekintetével elcsábította őt annyira, hogy mindenét odaadta neki. És egyszercsak elkészült a Fekete Palota. Te, aki már sok mesét ismersz, még Te is elcsodálkoztál volna, ha láttad volna! Két kacsalábon is forgott, és olyan pompás volt, amilyet csak az tud építeni, aki valakit szeret. A Legény mindenkit meghívott a Fekete Palota felavatására, és jöttek is az emberek, sokan. A legnagyobb terembe vezette őket, amelynek falai, padlója és mennyezete a Legény erejétől hófehér márvánnyá nemesedtek. El is nevezték hát a termet Márványteremnek. A Márványterem fő helyén persze a Leány ült, akinek hosszú, göndör, fekete haja volt, mély, barna szeme, sötét bőre, olyan gyönyörű, hogy nincs hozzá fogható az egész Kékségeskék Szigeten, de tán még más mesékben sem. De az emberek nem látták őt, hiszen sötét volt. Azután egyszercsak felhangzott a Dal, amit a Legény írt a Leánynak. Csodálatosan zengett a Márványteremben. Egy egész napon keresztül énekelt a Legény. És ahogy énekelt, az emberek, akik a sötétben semmit nem láttak, megint azt érezték, hogy süt a Napsugaras Nap, hogy muzsikát csicsereg a Dallamos Madár, hogy selymes az Örökzöld Fű, hogy kinyitotta szirmait az Ezerszínű Virág, hogy hűsít az Igazgyöngy Forrás minden cseppje, hogy egyre magasabbra mászhatnak az Égigérő Fán, és hogy ismét körös-körül ringat a kékességeskékség a Kékségeskék Szigeten. És amikor véget ért a Dal, és már mindenki haza ment, így szólt a Leány a Legényhez: - Most már tudom, hogy erős vagy, és szeretsz engem. Gyere, boldoggá teszlek Téged, és örökké Veled maradok. - A Leány és a Legény egymásé lett azon az éjszakán. A Legény olyan boldog volt, amilyen boldogok még a mesében is csak ritkán lehetnek az emberek. És amikor már beteljesültek egymással, a Legény elaludt. Amikor a Legény felébredt, riadtan látta, hogy a Leány, akinek hosszú, göndör, fekete haja van, mély, barna szeme, sötét bőre, olyan gyönyörű, hogy nincs hozzá fogható az egész Kékségeskék Szigeten, de tán még más mesékben sem; a Leány csomagol. - Hát Te mit csinálsz? - kérdezte. - Mit csinálnék? Elmegyek. Megkaptad, amire szükséged volt. - De hát azt ígérted, hogy örökre Velem maradsz! - Hát nem ez az éjszaka volt az örökkévalóság? Bolond... Én csak el akartalak csábítani igéző tekintetemmel... Na, sietek, a kapu előtt vár már a Hétfejű Sárkány, hogy az én igazi szerelmemhez, a Kősziklaszívű Királyhoz repítsen, akinek gyémántból van a palotája, nem sárból... - De mit kezdesz ott az én kincseimmel? A Kékségeskék Sziget kincseivel? - Ezek Neked kincsek? Már nincs szükségem rájuk. Tessék, ha annyira kellenek, mind visszaadom őket, csinálj velük azt, amit akarsz! Egy hervadt virág, egy korhadt fa, egy kiszáradt rét, egy jeges forrás, egy néma madár, egy hideg korong ... Maradt még valami? - A lelkem... - A lelked? Nincs már Neked lelked! - Azt nem viheted el! Nézd csak, ha a szívemhez szorítom a korongot, átveszi a lelkem melegét, és mindjárt kisüt ismét a Napsugaras Nap! És a Legény úgy is tett, ahogy mondta, szívéhez szorította a kihűlt napot, de az ég sötét maradt. - Látod, jégcsap a Te lelked! - kacagott a Leány; hideg és kegyetlen, mint az enyém. Ezt akartam, és megmondtam, hogy amit akarok, azt el is érem! Rombolni jöttem! Azt akartam, hogy pusztuljon el a Te Kékségeskék Szigeted, ami úgyis csak a Te mesédben létezik, az Üveghegyen túl, ahol a kismalac farka se túr, az Óperenciás Tenger közepén! - De én meghalok Nélküled! Szeretlek, bármilyen gonosz is vagy! - Ha meghalsz, meghalsz, engem nem érdekel. Akkor Te is ugyanolyan gyönge voltál, mint a többiek. Nem is érdemelted meg, hogy boldoggá tegyelek. Na, ég Veled! - mondta a Leány, és felpattant a Hétfejű Sárkányra. A Legény rettenetesen zokogott. Úgy érezte, megszakad a szíve. Úgy záporoztak a könnyei, mint amikor más mesékben hosszú szárazság után megnyílnak az ég csatornái. Futott céltalanul mindenfelé, nem találta helyét a sötét szigeten. Már éppen az Óperenciás Tenger partjára ért, hogy most valóban a hullámokba vesse magát, amikor felpillantott az égre, és valami homályos derengést látott. Eszébe jutott, mit mesélt az édesanyja. - Halovány Hold, Hunyorgó Csillagok, segítsetek Nekem! Vezessetek a Jóságos Mesemondóhoz! Így is történt, a Halovány Hold és a Hunyorgó Csillagok mutatták az utat a Legénynek a Jóságos Mesemondó házának kapujáig. - Jóságos Mesemondó! Kérlek, bocsáss meg nekem! - könyörgött a Legény - igéző tekintettel elcsábítottak, és veszélybe sodortam a Kékségeskék Szigetet! - Bizony, nem vigyáztál. De a sziget most is körös-körül ringatón kékességeskékség, csak Te nem látod, mert fáradt vagy, és pihenned kell. Majdnem meghaltál, de Te erős vagy. Nyeld le ezt a varázslatos mesegolyót! El fogsz aludni, és ha felébredtél, már kicsit könnyebb lesz Neked. A Legény lenyelte a varázslatos mesegolyót. Elszenderült, a Leányról álmodott, akinek hosszú, göndör, fekete haja volt, mély, barna szeme, sötét bőre, olyan gyönyörű, hogy nincs hozzá fogható az egész Kékségeskék Szigeten, de talán még más mesékben sem, és aki mégis hideg, gonosz és kegyetlen volt. Álmában még sokáig szerette a Leányt, aki igéző tekintetével elcsábította, és aki - ha csupán egyetlen éjszakára is, de - boldoggá tette őt. Azután mély álomba zuhant, olyanba, amilyet csak a föld mélyén megbújó szén álmodik évmilliókon keresztül, amíg ki nem bányásszák onnan, hogy azután álmai teljes melegét adhassa a didergő embereknek. Nem tudni, meddig aludt a Legény, ám amikor felébredt, sütött a Napsugaras Nap, selymes volt az Örökzöld Fű, muzsikát csicsergett a Dallamos Madár, szivárványban pompázott az Ezerszínű Virág. A Legényt a barátai az Igazgyöngy Forrás egy cseppjével kínálták, és biztatták, hogy másszon föl ő is az Égigérő Fára. - Hát nem pusztult el a Kékségeskék Sziget? - örvendezett a Legény. - Nem pusztult el, de egy kicsit megváltoztattam a mesét ? válaszolta a Jóságos Mesemondó. Úgy döntöttem, hogy mostantól kezdve itt, az Üveghegyen túl, ahol a kismalac farka sem túr, az Óperenciás Tenger kellős közepén, a Kékségeskék Szigeten is lesz nappal és éjszaka, hogy amikor ismét el akarna csábítani bárkit is egy igéző tekintetű lány, akinek hosszú, göndör, fekete haja van, mély, barna szeme, sötét bőre, olyan gyönyörű, hogy nincs hozzá fogható az egész Kékségeskék Szigeten, de tán még más mesékben sem, ám akinek jégcsapból van a lelke, akkor mindenkinek eszébe jusson, mekkora kincs a Kékségeskék Sziget, és akkor se sodorjuk veszélybe, amikor bánatosak és elkeseredettek vagyunk. Hiszen mindannyiunk meséjében létezik ez a sziget, tudhatod, gyermekkorodban elég sok mesét hallottál édesanyádtól az Égigérő Fáról, az Örökzöld Fűről, az Ezerszínű Virágról, az Igazgyöngy Forrásról, a Dallamos Madárról, a Napsugaras Napról, a Fekete Földről és persze a Kékségeskék Szigetről.. - A Leány meséjében is létezik? - kérdezte a Legény. - Igen, az övében is, csak talán ő se tudja még. Hiszen a Leány által nemcsak elképzelted, hanem végre meg is élted a mesét; olykor-olykor ő is szeretett Téged. - És a szerelem? - Vigyázz magadra! Ha ismét eljön, kívánom Neked, jöjjön el ismét, már látni fogod akkor is, amikor csak a Halovány Hold és a Hunyorgó Csillagok világítják meg az arcát, és látni fogod akkor is, amikor a Napsugaras Nap sugaraitól ragyog. Járj szerencsével! Hazaindult hát a Legény. Azóta még sokszor jutott eszébe a Leány, de újabban megint kezd dalokat írni, és gondol valakire, aki talán már el is indult hozzá. Hó*fehérke és a hét törpe | |
| Boszi (hősnév: Seraby) | 2002. március 11., 16:38:33 |
| Kedves **Tom! Neked nem tudtam ellenállni, mosolyt csaltál az arcomra, köszi! :o) Nem hiába hiányoztál már annyira, kellenek ide a régi kedves ismerősök! A bortúrában benne vagyok, melyik városban kezdjük? :o) Emilt megkaptam, jó a cím, neked a céges címem van meg. :o) Érdemes volt azt a sok rózsát nevelgetnünk, ami a türelemből fakadt! :o) Holnap ígérem, válaszolok is! Nagyon örülök, hogy újra itt vagy! :o) Kedves **Barni! Jól áll neked a fűszoknya! ;o) Kedves **Tibusoft! Kérlek, ne tűnj el megint! Szia **Sanya! Azt hiszem, az első bemutatkozáson túl is volnánk, én is örvendek! :o) **Csabikám! Azt hiszem, nem egy dologra gondoltunk, de azért a te kedvedet a világért sem szerettem volna elvenni, ne haragudj, ha mégis ezt tettem volna :o( Kedves **dog! Szomorúan olvasom, hogy **tülök megözvegyült. Részvétem! Remélem, találsz egy kedves, szerető hősleányzót! Kedves **OWK! Mit is írhatnék? Hát már hogyne emlékeznék rád? Tényleg nagyon örülök, hogy újra előkerültél, hiszen olyan sok kedves régi ismerős tűnt el a süllyesztőben, vagy ha nem ott, valahol máshol. :o( No, de mostmár be is fejezem, bortúrát légyszíves ne feledjétek! Köszi, Boszi | |
| Kincsem. (hősnév: Kincsem.) | 2002. március 11., 16:28:40 |
| Sz.Sz.Sz.-nek**** Hosszú idő telt el mióta megláttalak, S ez még többnek tűnik, mióta akarlak, Mivel én Téged ritkán tudlak látni, Hiányzol, csak ezt tudom mondani. Akaratom ellenére történik a dolog, Hogy mindig CSAK Rád gondolok Mert tiszta szívből jön ez a szó: Hiányzol. Szerelmetes szívem a felhők közé repít, S onnan lehozni csak az segít, Ha szívem szívedre talál És nem hiányzol már. Kincsed. | |
| Tom (hősnév: Treffhetes) | 2002. március 11., 16:17:52 |
| Kedves Anett! Emilt elküldtem, remélem a Te címed nem változott. Holnap egész nap vagyok, írok, és remélem olvasok is. Pusz Tom | |
| bodzso (hősnév: Akela) | 2002. március 11., 16:16:03 |
| Sziasztok Mindenkinek**** ****Rony! Nagyon sajnálom, ha félreérettük egymást:-(( ****Aguti! Aztán azt a sok bötűt sem a bőség nyomta ki belőled:-))) ****OWK! Gondoltam, hogy csak ma fogod olvasni, de olvastad, és én is olvastam köszike, holnap megy válaszka:-)) Nekem nagyon tetszett a film, mármint a GYU, egy az elvem sohasem szabad a könyvvel összehasonlítani egyetlen egy filment vagy akármit, mert nem tudja azt visszaadni ami le van írva. Nem is igaz, megy az az angol:-))) Emilben kikapsz:-))) Olyan jó újra itt látni Téged:-)) ****kisscsabi! Remélem nem kaptál ki a banyától:-( sajnálnám, de miért lettél tiszta fekete??? BÉLA növöget?? ****Boszi! Bortúra-tortúra:-))) További szép délutást és estét Mindenkinek. bodzso | |
| Napsugár (hősnév: Napsugár) | 2002. március 11., 16:02:51 |
| Kellemes délutánt Mindenkinek!! Sajnos a gépem még mindig haldoklik..nem akarja a jót. De ha holnap is ezt teszi velem... Kalapács helyett locsolás lesz úgyis jön a Húsvét..)) ***OWK!! Javíthatatlan vagy..))) De így a jó..:))) ***kisscsabi!! ...((((((((((((( ***rapcsák!! Levél jöhetne a freemailra...ha lehetne... Üdv: Napsugár | |
| Tom (hősnév: Treffhetes) | 2002. március 11., 16:02:08 |
| ***Kedves lelombozott Boszi! Most vagyok aztán én lelombozva igazán. Alig egy órája küldtem Neked emilt, de egy teljesen másik címre. Mivelhogy nekem az volt meg. Mi az, hogy free? Bortúrát pedig teljes erővel! De lehet az én verzióm is. Ketten elindulunk, aki akar, csatlakozik. Elbuszozunk a város egyik végéig, ott az első hangulat karbantartó egységnél megkezdjük a túrát, és gyalog haladva a város másik végéig végig borozzuk az összes kocsmát...:))))[Hú de magyartalan, de így hagyom] Ami fontos! Ha megkaptad OK, ha nem jelezz, és küldök másikat! ***Most Aztán Igazán Fekete! (MAIF) Inkább ehhez a túrához csatlakozz, és garantálom, nm lesz rossz kedved. A sárkányt is hozhatod, legalább vigyáz a kabátokra.:) Tom | |
| VIKTÓria (hősnév: VIKTÓria) | 2002. március 11., 15:55:50 |
Kedves ***Kőkobaki Tivald! Okos vagyok, gazdag vagyok, de magányos vagyok:-(( Jegyesem sokáig udvarolt, de aztán itthagyott magányosan tengetem napjaimat:-((( VIK | |
| Gabriel (hősnév: Kőkobaki Tivald) | 2002. március 11., 15:44:32 |
| Tisztelt érintettek! Már hosszú ideje rovom a lét borongos útjait, s bár roskadásig tele asztalom, barlangom meleg mégsincs ki megosztná velem kicsiny kéjlakom... Ha netán akadna egy szerény igényű, de pompázatosan gyönyörű, okos hőslány aki megosztaná velem életét és ami azon túl van kérem ne tűrtöztesse magát és jelentkezzen Addig is a Jóisten, Allah, Visnu, Jupiter, Zeusz, Ahuramazda vagy a jóléti állam (stb. kéretik mindenki a magát kiválasztani) ontsa rátok áldását! | |
| Csabi (hősnév: kisscsabi) | 2002. március 11., 15:42:19 |
| Helló Jövök nem sokára,de ahogy elnézem nem is igazán maradok! Csatlakozom ***Boszi elsö soraihoz!Tökéletesen igaza van! amig ez megy nem is lesz érdemes ide bejönni! ***Lexx Kereslek !!! (fb) ui: most aztán igazán fekete!!!! | |
| Boszi (hősnév: Seraby) | 2002. március 11., 15:22:14 |
| Szervusztok! Hát, megint rendesen lelombozódtam, amikor így hétfőtájt idevetődtem. Megint a régi téma. :o( Most nem is írok sokat: Szeretnélek megkérni Titeket, akit érdekelne a bortúra, légyszíves jelezze nekem emilben, hogy lássuk, érdemes e belevágni. :o) Email címem: boszi02@freemail.hu Köszi: Boszi | |
| dórci (hősnév: leghősebb hős ember) | 2002. március 11., 15:00:05 |
| sziasztok! én még csak ma kezdtem és szeretnék néhány kérdést feltenni! | |
| Tom (hősnév: Treffhetes) | 2002. március 11., 14:36:36 |
| ***Jószívűkém!.:o) Mail ment! Tom | |
| Zsuzsi (hősnév: Tarhonya) | 2002. március 11., 14:28:48 |
| ***Koko! Kérj manit ***Tarhonyától, szivesen ad. ***Grangers! Kérj ***Tarhonyától, ***Tádécskától vagy ***Mamajától. Buznyák nélkül is. | |
| Kiss Júlia (hősnév: Grangers) | 2002. március 11., 14:16:16 |
| Sziasztok! Tudtok nekem kölcsönadni egy kis kaját?Ha valaki segítene akkor adnék sok buznyákot!!! Előre is köszi:Juli | |
| Író Kéz (hősnév: Író Kéz) | 2002. március 11., 14:14:19 |
| Tisztelt Írók és Olvasók Operája! Eddig én is csak -O-O-. Hát ma nem volt valami veszekedett nagy forgalom!(- Sőt!(- ***Aguti viszont jelentőset alkotott!:))) "JELT"- adott. Csatlakozok ***Hozzá: Van "KÉP"- em és "HANG"- ot adok hozzá, ***Neki!:)))Együtt a "hangjelkép". Alkossatok és - ***Csabi, - olvassatok is!:))) Üdvözlettel, Író KÉz | |
| Rony (hősnév: *Rony*) | 2002. március 11., 13:46:23 |
| Jó étvágyat az ebédhez! :) ***Csabi Hmmm... Micsoda változás! Csak tudnám, ki idézte elö! :))) Könyvtár! Magasságos Egek! :))) Fogyival hogy haladtok? Nem ám összekeverni! Malacka hízik, Csabika fogyizik! :))) ***Aguti Piros a jel? :)) ***Mr Slowhand Marathont útjára bocsátottam feléd! Karonfogta Emíliát, s együtt mentek! :) Irány Sopron! :))) ***OWK ***Isteni szikráért a "Rony"-ra való keresés eredményeinek legelejére kell menni. (Azt hiszem vagy 17 lap! :))) Ott található a "nagy kérdés"... :))) Az erö veled van! :) Rony Hmmm... nem látjátok valamerre a fekete barit? Vagy nagyon tüz a nap, vagy tényleg kifehéredett! :))) | |
| Csabi (hősnév: kisscsabi) | 2002. március 11., 13:22:42 |
| ***Xena Kérj,és adok! :)) | |
| Erdős Kata (hősnév: hősXéna) | 2002. március 11., 13:20:08 |
| léci adjatok kölcsönt | |
| Csabi (hősnév: kisscsabi) | 2002. március 11., 12:52:06 |
| Jó napott kivánok,mindenkinek! ja és persze jó étvágyat az ,ebédhez! Reggel jó szokás szerint megint elkéstem,de azért a könyvtárba beíratkoztam! Megérte! :)) Mai nap,lesze még meglepetés ,kicsit bele megyek a dolgokba, és írogatni fogok! Bizony ám.. Este jövök! | |
| Aguti (hősnév: Aguti) | 2002. március 11., 10:39:20 |
| Jel. (Jelzem, már vagyok:) Aguti | |
| Mr Slowhand (hősnév: bonzo) | 2002. március 11., 10:18:56 |
| ***Rony Milyen gödör? Majd adok én neked, csak emlegess ilyeneket. Esetleg a Gyógygödör Sopronban, arról lehet szó, de más szóba sem jöhet. Azért mert dolgozok, figyellek ám... :o) | |
| Xixi (hősnév: Koko) | 2002. március 11., 09:35:59 |
| Hello Kerekasztal!Mizujs?Nagyon unatkozom NIncs manim adna valaki kölcsön? | |
| Obi-Wan Kenobi (hősnév: Obi-Wan Kenobi) | 2002. március 11., 09:20:44 |
| Üdv Mindenki! **bodzso: Emil jött, sajna csak ma tudtam elolvasni, válasz majd megy. :) Igen, A Gyűrűk Uráról van szó. Az English-t még tanulgatom, de a tudásom nem nevezhető tudásnak. Inkább csak kontárkodom ebben is, mint annyi minden másban. ;) **Boszi: Köszönöm a kedves szavakat, bár tényleg nem beszéltünk annak idején. Remélem most majd lesz idő az ismerkedésre. ;) Azért jó érzés, hogy emlékeztek rám. :))) **Rony: Úgyszintén a fentiek szerint. Bár ez a keresés dolog nekem nem működött. :o **Gabóca: A tipp jó volt, csakúgy, mint **bodzso-é, a GyU-ról van szó. A döntéseddel, miszerint előbb a könyvet olvasod, rendkívüli módon egyet tudok érteni. Sajna a film "rövidsége" miatt is képtelen visszaadni azt a részletgazdag világot, amit Tolkien megálmodott és papírra vetett. Remélem az olvasást "A Babó"-val kezdted. **Napsugár Mondhatjuk így is, hogy Te csaltál elő a barlangomból. Jégnek és hősleánynak semmi köze sem volt hozzá (sajna). ;) Tudom, tudom, a rejtélyes dolgok... :))) Te mindig is egy nagy rejtély leszel! :))) Na, legyetek jók, és az Erő legyen Veletek! OWK | |
| Rony (hősnév: Dr. Boróka) | 2002. március 11., 08:40:38 |
| Jó reggelt... ha ez jó reggel. :( ***Csabiii Hol vagy??? ***Bodzso Félreértjük egymást... sajnálom. :(((( ***Szilver Valóban így van. :(( A gyerekeket sajnálom. ***Sanya Ha jó, akkor küldheted! Ha valami rosszat írsz... ***Mr Slowhand Újabb gondolat érlelődik bennem. Icipici válasz menni fog, de lehet hosszabb lesz. Gödör a láthatáron. Egyszer temessenek bele, akkor aztán nincs több gond. :) Kettőből egy! Bár megint elfelejtettem a domb nevét... :) ***TITÁN Élménybeszámoló jöhet, legalább valakinek vannak még szép történetei is. :) ***Tibu Már nem tudom... ***Tiggr Jöhet a máglya, de most ott akarok égni! ***PilisHölgye Köszönöm a finom lepényt. Utánamentem. :))) Boróka :))) Rony :(( | |
| rapcsák (hősnév: rapcsák) | 2002. március 11., 08:22:41 |
| Hősök! Férfiak és ***Asszonyok! rapcsák mesél, IV/1. rész. A pekingi ember nyilvánvalóan egy körülbelül fél millió évvel idősebb alfaj, a Homo habilitis offizinalis utódja volt és fajtájának legfejlettebb képviselője. A Homo habilitis offizinalis agytérfogata átlag 1055 cm3, közepes testmérete és 1,55-1,60 m. közötti magas volt. Növényi élelmen felül vadászzsákmányt, többnyire szarvasokat és vaddisznókat fogyasztott. Hordákban űzte az állatokat a sziklás hegyoldalak szélére, úgyhogy azok lezuhanjanak a mélybe. Egyszerű fegyvereit és eszközeit kvarcból, homokkőből, tűzkőből és mészkőből készítette. Már a Homo erectus-típusokról és azóta feltételezhetjük, hogy ismerte a tűzet. A gyakran több méter magas hamurétegből következtetünk, hogy bár használta a tűzet, de lévén, hogy maga még nem tudott tűzet gyújtani, őrizte azt. Állandóan táplálta, nem hagyta kialudni. Valószínűleg ismerte ez a Homo erectus embertípus a jelbeszédet. Ezzel eljutottunk az "értelmes ember", a homo sapiens történetéhez. (Folyt.köv., holnap) Üdv., rapcsák | |
| dog (hősnév: tülök) | 2002. március 11., 07:05:08 |
| sziasztok Hőslányok! frissen özvegyültem és új társamat keresem. IQ & buznyák nem számít tülök | |
| Dzsó (hősnév: DzsoDzsó) | 2002. március 10., 23:17:34 |
| SZiasztok! Jó családból való, kedves hősöm feleséget választana. Kérlek keressetek! Dzsó | |
| Sanya (hősnév: suny) | 2002. március 10., 22:59:43 |
| Itt vagyok, elolvastam mindent! Most is csak annyi idom van, hogy egyet szoljak es apoljam hosnovendekeim. ***Rony, ***TITAN Emilkek holnap reppennek, igerem! ***Cat Meg egy orad van a vasarnapbol.... ***Gaboca Semmi kulonoset, csak dolgozom es eldegelek, hidd el nem jobb itt, mint otthon, lehet, hogy az en hibam. ***Csabi Ennyi volt az inycsiklandozo gasztronomiai kiruccanas? Na varj csak holnapig! ***Boszi Orvendek a szerencsenek! Ha gondolod, irj nyugodtan. Sanya | |
| János (hősnév: Szilver) | 2002. március 10., 21:28:58 |
| *** Rony *** Jóestét. Elnézést a késésért, de valahogy átszaladtam a beírásodon, és nem vettem észre. Na szóval ez az iskolalátogatás Budapest XV. kerületben volt a Kontyfa utcai általános iskolában. És ráadásul egy negyedik osztály óráját néztem meg. A tanárnéni mentségéül szolgáll, hogy ő legalább mutatott valami órafélét, a többi csoportban ez a nyilt óra kimerült egykis jópofizással. Tudom, hogy vannak roszzab képességű gyerekek is, de szerintem a többség most se butábbak mint régen. Csak talán régebben többet követeltek. És az a gyerek akivel othon nem foglalkoznak annak nagyon nehéz valamire is jutni. A tanárok egyrésze sajnos eljutott oda, ( tisztelet a kivételnek ) hogy akkor se kap több pénzt ha kiteszi a lelkét, akkor meg minek eröltesse magát. Nekem voltt szerencsém mindkét fajtához, de szerencséra a jobbak voltak többségben ( ha ezt akkor nem is tudtam annyira értékelni ) Üdv Szilver | |
| János (hősnév: Szilver) | 2002. március 10., 21:08:56 |
| Jóestét mindenkinek +++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++ - Hát elég gyatra - mondta Boozgoe. - Még nem elég gyatra. Már az első rúgásra szét kéne esnie. A fogyasztóink semmi kielégülést nem lelnek benne, ha naphosszat kell rugdosniuk a hasát. De azt mondja meg, hogyan állítsak elő olyan plasztikot, amelyik bírja a strapát - maguktól csak nem eshetnek szét? -, de azonnal darabokra törik, amint a fogyasztó úgy akarja? - Egy pillanat - mondta Boozgoe. - Ezt nem egészen értem. Szóval azért lassítják le a robotokat, hogy az embereket eléggé fölbosszantsák, és bosszúságukban tönkretegyék őket? Abbag fölvonta a szemöldökét. - Hát persze. De miért? Maga valóban új ember itt - mondta Abbag. - Ezt minden gyerek tudja. Ez a lényeg. - Hálás lennék, ha megmagyarázná. Abbag fölsóhajtott. - Először is: bizonyára tisztában van vele, hogy minden gépi berendezés bosszúság forrás. Az emberi nem mély és kiirthatatlan bizalmatlansággal viseltetik minden gép iránt. A pszichológusok szerint ez az élet ösztönös reakciója a pszeudoéletre. Eddig egyetértünk? Marvin Boozgoe-nak eszébe jutott az a rengeteg aggodalom szülte könyv, amit a föl lázadt gépekről, a világ fölötti uralmat megkaparintó kibernetikus agyakról, támadó and roidokról és más hasonlókról olvasott. Azokra a humoros kis hírekre gondolt, amelyek arról tudósítottak, hogy valaki belelőtt a tv-készülékébe, falhoz vágta a kenyérpirítóját, vagy "leszámolt" a kocsijával. Vagy ott vannak a robotviccek; mindegyiket mély ellen szenv diktálja. - Azt hiszem, eddig igen - mondta. - Akkor engedje meg, hogy megismételjem a kiinduló tételt - mondta Abbag pedánsan. - Minden gép bosszúságforrás. Minél jobban működik, annál nagyobb ingerültséget kelt. Ad abszurdum tehát egy tökéletesen működő gép a frusztráció, a csökkentértékűség érzésének, a meghatározatlan sértődöttségnek a fókuszpontja. - Stop! - kiáltott fel Boozgoe. - Ez azért sok! - És a szkizofrén képzelődésnek is - folytatta könyörtelenül Abbag. - De fejlett gazdasági életben nélkülözhetetlenek a gépek. Ebből következőleg az emberileg legjobb megoldás, ha a gépek rosszul működnek. - Ezt nem látom be. ********************************************************************* Üdv Szilver | |
| Rony (hősnév: *Rony*) | 2002. március 10., 19:55:20 |
| :)) ***Gyerekek! Olvassunk már egy picit többet... Elég, ha elolvassátok azt, hogy mit tudhatsz meg a GYIK/FAQ-ból! Abban benne van. A 4. pont pont erröl ad tájékoztatást. Olvassuk már el! :)) ***Kiwy Nem jó megoldás! :( Emberietlen, s a problémán nem segít. ***Vercsi Elötted 1-gyel utaltam, elötted 5-re, ahol mindezt leírtam! Olvassuk akkor a Oasztalt, ha a GYIK/FAQ-ot már nem... :) Egyébként engem is szoktak így hívni! :))) Rony :) | |
| Kiwy (hősnév: Kiwy) | 2002. március 10., 19:41:11 |
| Öld meg és támaszd fel | |
| Vercsi (hősnév: ha elveszel jó) | 2002. március 10., 19:34:37 |
| hogyan tudom megváltoztatni a hősöm NEVÉT??? | |
| Rony (hősnév: Dr. Boróka) | 2002. március 10., 17:35:57 |
| ***kitty A GYIK/FAQ-ban találod! :))) Elötted 4-gyelírtam le, kérlek olvasd el, nem ismétlem önmagam... :) ***monloppó Nem ártana még pár lecke a sámánnál, meg kéne tanulnod írni! :) ***Ér Csak valakinek ellopják... :))) Pityu problémáját már megoldottuk. :) ***Pityu Szivesen! :) ***Csabi Most jöttem meg a Duna-partról! :))) Rony :) | |
| monloppó (hősnév: monloppó) | 2002. március 10., 16:19:45 |
| bbbbbbbbbbbbbbbbb bbbbbbbbbbbbbbbúú bbbbbbbbbóóóóóbüüüüüüüööööbbbbbbbbbbbbbbbaaaaaaaaáááá huhuhuhuhuhuhuhuhu klé | |
| kitty (hősnév: Markus baba) | 2002. március 10., 16:12:58 |
| Sziasztok! Nem tudja valaki, hogy hogyan lehet megváltoztatni a hosom nevét? Kérlek ne írjátok azt hogy kerssem a kódexben..Szóval ha valaki tudja....Előre is köszönöm.Kitty | |
| Ér (hősnév: Eg) | 2002. március 10., 14:30:41 |
| PITYUKA OLVASD EL A GYIK-ET! :-) | |
| Ér (hősnév: Eg) | 2002. március 10., 14:20:46 |
| Hahó :-o Minden hősembernek van bunkója? | |
| Pityu (hősnév: track99) | 2002. március 10., 13:00:41 |
| Nagyon köszike Rony!!! | |
| Rony (hősnév: Dr. Boróka) | 2002. március 10., 12:59:06 |
| ***Pityu Probléma orvoslásával az ***Isteneket kell segítségül hívni: Hösnyavajgó egyéb kérések, kérdések, sóhalyok, s egyebeknél... Emiatt nem kell megszüntetni a hösöd! Egy dolog fontos: ne legyen olyan nevü hös a höskatalogusban. Akkor tudnak segíteni az ***Istenek. Nyavajogj! :)) ***Mr Slowhand Nekem "ismeretlen kis domb"! :))) | |
| SZŐRÖS (hősnév: SZŐRÖS) | 2002. március 10., 12:45:54 |
| Helló mindenkinek! Ha valakinek bármi nemű segítség kell, az keresse meg a hősömet! AKÁR PÉNZT IS!!! ( van bőven ) Üdv mindenkinek! További szép napot! | |
| Pityu (hősnév: track99) | 2002. március 10., 12:45:15 |
| Halika!!! Gondolom, ti is látjátok, hogy ez egy hülye hősnév. Azt szeretném megkérdezzni, hogy lehet megszüntetni a hősömet. Aki tud, kérem segítsen! Előre is köszike!!! | |
| Rony (hősnév: Dr. Boróka) | 2002. március 10., 12:41:13 |
| Szép vasárnapot, finom ebédet a vasárnapi asztalon! :)) ***Mr Slowhand Icipici emilkédre icipici válasz menni fog... Hékás! A hasadra süt a nap!!! Hol látsz te itt hópelyheket?? :))) Mindjárt elövarázsolom ***Tibut, s a Höselöásó Osztag (a HO :)) azonnal a segítségedre siet. Addig is, elindulok... :)) ***Dani A "Hösárvaház" gombra kattintva minden kérdésedre választ fogsz találni. :) ***Dóri Hagyd abba a munkát. Inkább tanuld meg a bunkókészítést. Ha közben elfogyna az élelmiszerellátmányod, kérj segítséget (Dr. Boróka, alkesz gizi adnak neked! :)). Ami buznyákot dolgoztál, azt meg hagyd kamatozni, a kincstári bunkót pedig add vissza! Szóval hagyd abba a munkát!!! :))) További szép napot, megyek kódorgokegyet a környéken, ebben a szép idöben. :)) Rony :) | |
| Prank gazdája (hősnév: Prank) | 2002. március 10., 12:04:26 |
| Hellotok! Prank egy kedves,aranyos, és nem utolsó sorban szép hősnőt keres magának feleségül! aki meg szertne vele ismerkedni csak küldjön egy kőtáblát,és válaszolok! Hali | |
| [ << ] [ 2774 ] [ 2773 ] [ 2772 ] [ 2771 ] [ 2770 ] < 2769 > [ 2768 ] [ 2767 ] [ 2766 ] [ 2765 ] [ 2764 ] [ >> ] |
Hősemberképző - Kerekasztal Version 4.2.8
Copyright © 1999-2002 Bóna (BSi) Barnabás
All rights reserved