| [ << ] [ 2494 ] [ 2493 ] [ 2492 ] [ 2491 ] [ 2490 ] < 2489 > [ 2488 ] [ 2487 ] [ 2486 ] [ 2485 ] [ 2484 ] [ >> ] |
| Mr Slowhand (hősnév: Mr Slowhand) | 2003. május 14., 10:52:22 |
| Szép reggelt, napot (kinek melyik szimfonikus) mindenkinek :o))) ***Rony Mindjárt sikítok ;o))) Azt én is tudom, de melyik újságban? :o))) | |
| Valaki (hősnév: Hólyag) | 2003. május 13., 20:11:31 |
| Inkább mégsem. | |
| Valaki (hősnév: Hólyag) | 2003. május 13., 20:06:57 |
| Helló! Ardehel, Zsu. Ha kerestek, én az Esztike néven leszek. | |
| Dóri (hősnév: Szerelem Sziszi) | 2003. május 13., 20:06:55 |
| Sziasztok? Hogy vagy tok? Dóri és Szerelem Sziszi | |
| HUDI (hősnév: Lethys) | 2003. május 13., 19:09:23 |
| Citromhélly....lehetséges | |
| E-Bang (hősnév: E-Bang) | 2003. május 13., 18:29:32 |
| Bocs, pontosítok. A fehér és a fekete bőrű. | |
| E-Bang (hősnév: E-Bang) | 2003. május 13., 18:27:21 |
| Miért van az, hogy a rézbőrű csaj ugyanolyan mint a fekete bőrű? | |
| E-Bang (hősnév: E-Bang) | 2003. május 13., 18:14:31 |
| Wormicsek! Itt nincs $ csak (maximum) B! | |
| Rony (hősnév: Rony) | 2003. május 13., 18:09:14 |
| *Mojzi Remélem, hogy ilyen szögböl nem kell viszontlátnom a helyszínt ;o))) *Mr Slow Abszolút fáradtság, fejszakadás... megpóbálom rávenni magam a pötyögésre.. remélem még mindig én vagyok gyorsabb, mint a teló :o)) Újságban Ráckevét keresd.. Nya mindjárt szétszedem az ujjaimat ;o)) Csütörtökön remélhetöleg megy vissza a dobozka, s mutatok két aprócskát ;o) Ágyikóóóót!!... Rony ui: Segítség, valaki szedje le az ujjaimat a klaviról! ;o)) | |
| wormicsek (hősnév: wormicsek) | 2003. május 13., 18:03:56 |
| Ki lesz olyan kedves, hogy kolcsonad 20 $ -t? | |
| Mojzi | 2003. május 13., 17:52:52 |
| Sziasztok!
**Titán: Ezt nem tudtam. :( Én már kipróbáltam az összes nevelőt, de valahogy beleuntam. A tevéknél lassú a tanulás folyamata (20-30 nap/lecke), az űrlényeknél kevés a tanulnivaló, inkább a csatára összpontosítanak, a traktornál bizonyos szint felett már nem könnyű előrejutni és sokáig tart a napi foglalatosság, a kenderben sok a hiba. Akit érdekel a tali, itt egy légifelvétel a helyszínről: 
Mojzi | |
| TITÁN (hősnév: PRÓFÉTA) | 2003. május 13., 16:21:11 |
| Lapszemle: Nemzeti Sport 2003. május 10. Egy meccset azért még közvetítene Knézy Jenő szervezetében, aki két hét alatt 16 kilót fogyott, rosszindulatú daganatot találtak az orvosok Átkozott forróság. Már korán, egészen korán mászik be az ablakon a kovászosuborka-érlelő meleg, vérnyomást feltornázva, a reggeli tornát elhalasztva. Lustán bámulja az ember a tévét, szokásos hajnali arcok, szokásos bárgyú műsorok, álsztárokkal, népbutítással, valami Oki nevű egyén vadászgörényével, nagyokat pislogó, zavarban levő műsorvezetőnővel. Így indul a nap. "Hát mi van itt emberek, te jó ég!" Mikor is kiabáltad ezt, Jenő? Melyik meccsen lelkesedtél ennyire? Végül is mindegy. Sokszor hallhattuk tőled, ahogy ifjonti hévvel belekiáltasz a mikrofonba, bele a világba, hogy nézzük, figyeljük, mert csodát látunk. Olykor túloztál, de egyikünk sem tökéletes. Az a helyzet Jenő, hogy te, ellentétben a sok tehetségtelen emberrel, igenis hiányzol a képernyőről. Eltűntél, hetek óta nem látni, aztán a nép meg csak találgat, hogy akkor a Knézy Jenőt most kirúgták, disszidált vagy gátőr lett valahol egészen messze. És tényleg: múlnak a napok, láthatunk rosszabbnál rosszabb meccseket, hol jobb, hol még jobb Bajnokok Ligája-találkozókat, aztán hallgathatjuk a lelkes fiatalembereket, ahogy mondják a magukét, jóllehet mi a te hangodat szoktuk meg, a te közvetítéseiden nőttünk fel. Te beszéltél hozzánk már a hetvenes évek elején, te mondtál véleményt, amikor a Stadler támadott a Gázszer ellen, amikor Izland csapata legyőzte Magyarországot, és amikor a Real Madrid végigverte a világot. Ezért kell beszélned most, Jenő! Beszélni, kibeszélni magadból félelmet, reménytelenséget, halált, ezt az egész zavaros életet, mert mi bizony egyre nehezebben igazodunk ki a sok-sok szörnyűség, rossz hír hallatán. Mondd el Jenő, hogyan fogod legyőzni a rákot! Átkozott forróság. A kórházban ebből semmit sem érezni, az aulában nagy a jövés-menés, a magasföldszinten viszont csendes minden, bár így sem lélekpumpáló a hely. Az ápolónők mosolyognak, az orvosok jókedvűek, úgy tűnik a halál szabadnapos ma. Knézy Jenő a hatos kórteremben fekszik egyedül, de nem magányosan, hiszen felesége, Zsuzsanna szinte minden pillanatban vele van. A népszerű riporter közvetlenül húsvét után került kórházba gyomorpanaszokkal. Azelőtt soha sem volt beteg. Ekkor sem gondolt semmi rosszra, igaz, így lennénk ezzel valamennyien, enyhe gyomorrontás, visszafogott fekély, rövidke diéta, kevesebb vörösbor, baráti anekdotázás az orvossal, aztán usgyi haza, usgyi vissza az életbe. Egy héttel később közölték vele, hogy szervezetében rosszindulatú daganatot diagnosztizáltak. Azt sem titkolták előtte, három hónap van hátra az életéből. Zsuzsanna a felesége mondja, amíg tart az orvosi vizit: "Nézze meg, két hét alatt tizenhat kilót fogyott?" Aztán jön Knézy Jenő. Az arca hamuszürke, beesett, teste lesoványodott. Nyugodtnak tűnik. Átkozott forróság. - Szia Jenő. Tudod, azért jöttem? - Ne szabadkozz, megbeszéltem mindent a családommal, a feleségemmel, a fiammal és a lányommal, ők is azt mondták, mondjak el mindent. Legalább egyszer nyilatkozzak az állapotomról, a betegségemről, ezzel is megelőzve a pletykákat. Úgy vagyok vele, felnőtt emberek, megértik és elfogadják, ha valaki nyíltan beszél a halállal folytatott küzdelemről. - Megtisztelsz az őszinteségeddel, és bevallom, el voltam készülve a legrosszabbra, amikor hozzád jöttem. Tudtam, milyen súlyos beteg vagy, a Ferencváros-Debrecen Magyar Kupa-döntőn az újságíró páholyban mindenki aggódva beszélt rólad. Azt viszont egyszerűen nem értem, hogyan tudtál ilyen rövid idő alatt ilyen állapotba kerülni. - Emlékszel, hogy a lengyel-magyar meccs előtt Dragóner Attila rosszul lett? Fájt a gyomra, és a tatai edzőtáborból a Sportkórházba vitték kivizsgálásra. Na, akkor kezdődött az én rémtörténetem. Nekem is akkor fájdult meg a gyomrom, állandó hasmenés gyötört, és a közérzetem egyre rosszabb lett. Még kiutaztam Lengyelországba, bár nem tagadom, szinte végigszenvedtem az utat, kihagytam volna azt a hosszú autókázást. Kint sem voltam jól, de nem panaszkodtam senkinek, úgy voltam vele, valamilyen vírusos fertőzést kaphattam, még szedtem is valamilyen port. Csakhogy miután hazajöttem, nem javult a helyzetem. Bejártam dolgozni, a magyar-svédet is én kommentáltam, vezettem a Gól című műsort, de már tudtam, hogy valami baj van. Egyfolytában feszített a hasam, a napok múlásával egymás után kellett nadrágokat cserélnem, mert sem ez, sem az nem jött rám, olyan volt, mintha percről percre nőne a sörhasam. - Szörnyű... - Az igazi szörnyűség csak ezután jött. A feleségem látta rajtam, hogy nem érzem jól magam, már étvágyam sem volt, és elkezdtem fogyni. Megbeszéltük, hogy kórházba megyek, kivizsgáltatom magam, utánajárok, milyen nyavalya kínoz. Húsvét utáni kedden jöttem be ide, de eszembe sem jutott hogy rákos vagyok. Kezdésként minden vizsgálatot elvégeztek rajtam, és nem fogod elhinni, de minden leletem negatív volt. Negatív, érted? Ott állt egy magas, erős férfi, papíron makkegészségesen, egyre nagyobb kínok közepette. Aztán elkezdtek megcsapolni. Nem tudom ezt másként mondani, hat és fél liter folyadékot távolítottak el a hasamból. Ezt a műveletet négyszer ismételték meg. - Jenő, az nem lehet, hogy mindez két-három hét alatt zajlott le! - Pedig így történt. Soha nem voltam beteg, még az influenza is elkerült, ismersz régóta, láthattad, jó fizikumú, erős férfi vagyok. Illetve voltam. Furcsa az ember, érzi, hogy baj van, aztán csak elhessegeti magától. Láttam én a tükörben, hogy beesett az arcom, hogy rengeteget fogytam, de azt mondogattam, fáradt vagyok, nyúzott, majd kipihenem magam. De az önámítás mindössze két hétig tartott, amikor közölték velem, hogy rosszindulatú daganatot találtak a szervezetemben, rákos sejtek dolgoznak bennem. - Mit mondtál, mit mondhattál egyáltalán? - Az ilyesmit nehéz felfogni. Sírtam egy keveset, de úgy, hogy ne lássa senki, aztán megnyugodtam. - Megnyugodtál? - Végiggondoltam az életemet. Tudod, hogy van az, az ember a kritikus pillanatokban lepörgeti élete filmjét, aztán, ha szerencséje van, azt mondja magának: sok-sok felhőtlen emléket kaptam, rengeteg élményben volt részem, sikereket értem el, ezért ha jön a halál, hát jöjjön. - Feladtad? Egyszerűen nem adhatod fel ilyen könnyen, hiszen még csak ötvenkilenc éves vagy. - Szó sincs arról, hogy feladtam volna. Az orvosok valamilyen ésszerű megoldást javasolnak, abban partner vagyok, ha időközben feltalálják a rák ellenszerét, boldog leszek, de a realitás egészen mást sugall. Azt mondták nekem, hogy a betegség hihetetlen lendülettel döntött le a lábamról, és ha a rák tartja ezt a tempót, a legjobb esetben is három hónapom van hátra. - Jenő, állj meg egy pillanatra. Nem egyszerű veled a rákról meg a halálról beszélgetni, amikor szerdán a Milan játszott az Interrel, amelyet neked kellett volna közvetíteni. - Honnan tudod? - Gondoltam. Ennek így kellett lennie? - Valóban én lettem volna a riporter, mint ahogy én közvetítettem volna a Bajnokok Ligája döntőjét is. Természetesen lemondtam, hadd dolgozzanak a fiatalok. Azon viszont szerda este elgondolkodtam, figyelve a Milan-Inter meccset, hogy vajon miért nem mondták be a srácok, hogy Knézy Jenő betegsége miatt Egri Viktor lesz a kommentátor. Régen ez volt a szokás. Lehet, hogy jólesett volna. Egyébként sokan kerestek, mióta kórházban vagyok, barátok, ismerősök, kollégák. Gyulai Pista például, még azt is megígérte, ha olyan gyógyszerre van szükségem, amit itthon nem lehet megkapni, ő már hozza is Monte-Carlóból. És képzeld el, legnagyobb megdöbbenésemre Kövesfalvi István is felhívott. A kapus biztatott, ne adjam fel, ő is meggyógyult, és nekem is ezt kell tennem. - Hiszel abban hogy meggyógyulhatsz? - Istenben hiszek. Kevesen tudják, hogy vallásos vagyok, és ez most rengeteget segít. Van nekem két unokám, és a nagyobbik, a hétéves Jenő - na mit szólsz, ő is Jenő - azt mondta az anyjának, aki sírt, és azt kérdezte, miért pont velem történik ilyesmi, hogy "anyu, ne sirasd a nagypapát, az Istennek biztos megvan rá az oka, hogy miért pont őt rendeli magához." Így gondolom én is. Nincs bennem harag, amiért ilyen fiatalon kerül rám a sor. - Még egyszer megkérdezem: hiszel abban, hogy meggyógyulhatsz? - Nézd, fantasztikus orvosok foglalkoznak velem. Bodoki György, Kamuti Jenő, Padányi István, akik tisztelnek, és akik szinte az első perctől őszintén beszéltek velem. Például amikor feleségemmel együtt ültem az orvossal szemben, aki akkor közölte, rákos vagyok, és előfordulhat, hogy hetek, hónapok vannak hátra az életemből. Nem áltatom magam. Persze, hogy jó lenne még élni, dolgozni, utazni, borozgatni, a gyerekeimmel, az unokáimmal lenni, de azt nem szeretném, hogy félholtként éljek. Eutanázia-párti vagyok, és egyetlen dologtól irtózom, hogy méltóság nélkül menjek el. Édesanyám nyolcvankét évesen halt meg két évvel ezelőtt, és végigkövettem a szenvedését. Nem szeretnék hasonló utat bejárni, nem szeretném, ha telemorfiumozva, tágra nyitott szemmel a plafont bámulva kelljen távoznom. Pedig előfordulhat, hogy ez történik. - Nem igaz, hogy nincs remény. - Van, csak minimális. Az egyik orvos azt mondta, ha szerencsém van, és a szervezetem jól reagál a kemoterápiás kezelésre, élhetek még két évig. Ez a maximum. Két év. Az a legnagyobb baj, hogy nem tudják, hol van a szervezetemben a rákos góc. Hiába vizsgálgattak, fogalmuk sincs, hová irányítsák a sugarakat. Egyelőre csak kemoterápiás kezelést kapok, ami infúziót jelent, infúziót harminchat órán át. Azt képzeld el, harminchat órán keresztül nem mozdulhatsz, folyik beléd, át a testeden a gyógyszer, ami arra hivatott, hogy csodát tegyen. Hatszor kerül majd sor erre az infúzió-kúrára, kéthetente kell befeküdnöm három napra. Tudniillik most hazaengednek, s legközelebb majd tizenkilencedikén kell bejönnöm a kórházba. - Nem félsz? - Nincs mitől félnem. Boldog és teljes életet kaptam a sorstól. - Hihetetlen, hogy ilyen nyugodt vagy és így tudsz a halálról beszélni. - Nem mindig könnyű. Aludni például egyáltalán nem tudok. Éjfélkor mindig felébredek, és legalább négy órát mászkálok a kórház folyosóján. Amikor jön a hajnal, kicsit megnyugszom, és visszafekszem. Nappal olvasok, de csak újságokat, könyveket már képtelen vagyok a kezembe venni, ahhoz már nincs türelmem. - Most, hogy hazaengednek, mit csinálsz otthon? Mászkálsz vagy bemész a televízióba? - Igen, ha az állapotom megengedi, bemegyek a munkahelyemre. Sőt, szívem szerint még dolgoznék is, na persze nem akarok képernyőre kerülni, ne lássanak így, beesett arccal. De egy vízilabdameccset, egy futballmeccset szívesen közvetítenék. - Mit gondolsz, szeretnek téged az emberek? - Megosztom a közvéleményt. Vannak, akik gyűlölnek, de tudom, hogy sokan szeretnek. Ezt elfogadtam, nincs ezzel semmi gond. Még 1971-ben kerültem a televízióhoz, és olyan szerencsém volt, hogy a 1972-es müncheni olimpián már dolgozhattam. Úgy jöttem haza Németországból, hogy az újoncból ismert tévériporter lett. Mindent a sportnak, a televíziónak köszönhetek, és hálás vagyok ezért. Talán még egy könyvet szívesen írnék, ez motoszkál bennem. Nem tudom lesz-e rá időm. Tudniillik, akárhogy is számolom, a három hónapból egy már eltelt? Sinkovics Gábor | |
| Diána (hősnév: Citromhéj) | 2003. május 13., 16:20:22 |
| Lány hősömnek férjet keresek!!! Neve:Citromhéj Az érdeklődők írjanak!!! | |
| Ádám (hősnév: Mr.Man) | 2003. május 13., 15:52:20 |
| A traktor,földönkívüli,és a teve nevelés lehet,hogy jó,de a Hősember a legjobb szerintem. | |
| Levi (hősnév: Kőkorszaki) | 2003. május 13., 15:11:22 |
| Sziasztok hősök. Kipróbáltam a traktoros nevelőt.Nagyon király!Próbáljátok ki! Mindenkinek adok kaját és piát teljesen ingyen.(persze ah van pénzed akkor adjál,mert kajából és piából nagyon kezdek kifogyni,és nekem csak úgy éri meg,de nem fontos!) | |
| Mojzi | 2003. május 13., 14:47:31 |
| Sziasztok!
**Alive: A következő naptári nap 0-24 óráig dolgozik. **Topi: A helyezés függ a következőktől: - Jókedv - Étel- és italmennyiség - Tanulmányok - Sikeres és sikertelen küldetések - Látogatottság - Munkával töltött napok száma - Hibernáció (ez negatív irányban) **Frahh: Amit tavaly írtam, azt most is tartom: nemsokára lesznek újítások. :) Mojzi | |
| NoMax (hősnév: Lófaszjankó) | 2003. május 13., 14:08:06 |
| Mi az se keze, se lába mégis énekel? csonka andrás | |
| Valaki (hősnév: Hólyag) | 2003. május 13., 13:57:52 |
| Köszönöm Zsu, és Ardehel! Majd ha én nekem is lesz sok minden akkor adok ha szükséges. | |
| Andrea (hősnév: kőkövi) | 2003. május 13., 12:08:03 |
| Szivesen adok enni-inni!Ingyen!! | |
| Alive (hősnév: Bateman) | 2003. május 13., 08:02:28 |
| Szeva Ős-Ottók :-))) !!! Elég új vagyok még a site-on! Ezért merült fel egy fontos kérdés amire választ várok kedves mindenkitől v. akárkitől v. bárkitől! Tehát: Ha elküldöm dolgozni a hősöm, mettől-meddig van neki a munkanap? Az utolsó látogatástól számított 24 óra VAGY az utolsó látogatást követő naptári nap 0 - 24. órájáig??? Kérlek segítsetek!!! Előre is köszi, Üdv Mindenkinek :-D | |
| Mexy (hősnév: Mexy) | 2003. május 13., 00:29:33 |
| Hy mindenkinek! Főleg azoknak, akik e késői órán is még fentvannak. S le a kalappal azok előtt, akik már fel is keltek. Ha kell valakinek, akkor tudok adni inni és ennivalót. Ha tudsz, akkor felajánlhatsz cserébe egypár buznyákot. (Ha nincstelen hős vagy, akkor ingyen adok. De ha több mint 100 buznyákod van, akkor legalább egyet ajánlj fel!) Mexy | |
| Hajnalfény (hősnév: Hajnalfény) | 2003. május 12., 23:39:48 |
| Kedves *Rokon! Abból a tejszínhabból nekem is jusson! ;o))) 500 :o)) Hajnal | |
| hdi (hősnév: Ares) | 2003. május 12., 23:29:03 |
| Sziasztok! **Bonzo Gratulálok, ez tényleg Jubileumi számnak tűnik. :) Ez aztán az életkor. Ezt nevezem. | |
| Bonzo (hősnév: Bonzo) | 2003. május 12., 23:23:03 |
| Születésnapi habpartiiii :o)))) 800 a bölcsességem, s csak most vettem észre ;o))))) | |
| NPE (hősnév: Árpika) | 2003. május 12., 22:26:35 |
| KÖSZÖNÖM, megtaláltam a választ, várok türelmesen. Bocs, legközelebb visszatekintek mielőtt kiabálok, ígérem. | |
| NPE (hősnév: Árpika) | 2003. május 12., 22:23:23 |
| Segítsen valaki!!! Még új vagyok itt, lelkiismeretesen gonozom Árpikát, és Mi fene ez a <b>KIMENT A BIZTOSÍTÉK</b> téma? | |
| Rony (hősnév: Rony) | 2003. május 12., 21:03:31 |
| Szeretném *Mindenki figyelmébe ajánlani a GYIK/FAQ 1-es pontját, melynek egy´részét kiemelném: "A Kerekasztal CSAK a hősökről és a Hősemberképzőről szól, ezt Te is tartsd be!" Rony | |
| Panda (hősnév: Pandyy) | 2003. május 12., 20:38:49 |
| Továbbra is kaja-pia INGYEN!!!!!!mindenkinek!!!!!!!!!! | |
| Gabi (hősnév: Tódor2) | 2003. május 12., 20:26:46 |
| Hello mindenkinek! ***Attila(VÁMPÍR) De jó hallani!Bunyó lesz a buszon?Szupi!Agyabugyáld el Kobit!Viszek kukoricát!DE JÓ KEDVEM VAN!!!!! | |
| Attila (hősnév: Ailitta) | 2003. május 12., 20:16:10 |
| Szerintem sem olyan rossz a teve!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! | |
| Attila (hősnév: VÁMPÍR) | 2003. május 12., 20:06:25 |
| *öreganyó! sajnos én ilyen vagyok!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! | |
| Attila (hősnév: VÁMPÍR) | 2003. május 12., 19:56:58 |
| Helllo! Én is adok kaját, piját inyen és bérmentve, kezes és fedezet nélkül!
Kérlek kerüld a sormintát, máskor törölve lesz az egész hozzászólás! -Zsoma | |
| Dóri (hősnév: Szerelem Sziszi) | 2003. május 12., 19:54:19 |
| Csá csumi csá hogy hogy vagy tok hősember kébzők és hősök? | |
| Levi (hősnév: Kőkorszaki) | 2003. május 12., 19:53:58 |
| Sziasztok hősök. Mindenkinek adok kaját és piát teljesen ingyen. | |
| HŐSÁLLAT OCSKA (hősnév: HŐSÁLLAT) | 2003. május 12., 19:53:10 |
| ki ad nekem enni inni? | |
| Zsu (hősnév: Dingó) | 2003. május 12., 19:27:48 |
| Kösz Hólyag! :) A Te neved sem rossz! :) | |
| E-Bang (hősnév: E-Bang) | 2003. május 12., 19:15:17 |
| Kornélia! Tőlem kaphatsz kaját! | |
| E-Bang (hősnév: E-Bang) | 2003. május 12., 19:14:08 |
| Ide az írásom csak akkor kerül be ha sima nevet is írok? | |
| Lia (hősnév: Kornélia 2) | 2003. május 12., 18:45:13 |
| Kedevs Zsu!Most kértem tőled élelmet harmadszorra! | |
| Ardehel (hősnév: Ardehel) | 2003. május 12., 18:09:51 |
| Valaki(Hólyag): Ha kérsz tőlem kaját a 'Segítség vki segítsen'-ben, akkor persze h küldök... :o) | |
| Kristóf (hősnév: Krisike) | 2003. május 12., 17:10:44 |
| Dorombcica sajna nem tudom mit irtál mer még nem tudok olvasni!! :(( | |
| Topi (hősnév: devil333vá) | 2003. május 12., 16:56:59 |
| Sziasztok! A höskatalogusba mi alapján vannak rangsorolva a hösök?Hogy kerülhetek fejjebb? | |
| Panka (hősnév: Astrid) | 2003. május 12., 16:52:33 |
| Dingó! Kértem tőled kis nyamnyamot. Ha adsz, köszi, nagyon hálás vagyok érte. Azért írom így előre, mert holnap nem leszek, ha netán jönne az égből az áldás. Mivel még ott tartok, hogy éppenhogy nem kakilok be, ezért nem tudok cserébe semmit sem küldeni, de majd meghálálom, ahogy tudom. Szia! | |
| Áron (hősnév: Cukor Csoki) | 2003. május 12., 16:30:43 |
| Adok kaját | |
| Frahh (hősnév: VacakHos) | 2003. május 12., 16:27:32 |
| Hello mindenkinek! Az ok, hogy dolgoztok rajta de meddig, tavaj is írtam egy levelet meg idén is, hogy mikor lesznek új küldik/tanulnivalók/dolgok és azt a választ kaptam, hogy nemsokára:) tavaj mentségetekre szolgáljon ha jól tudom behalt egy winyó a szerverben, de azóta már eltelt egy kis idő:)) ha esetleg emberhiányban vagytok akkor miért nem toboroztok? van itt egy két ütődött (a jó értelemben) aki biztosan segítene jó 5letekkel, vagy akár programozásban.:) ha kell akkor 5letben én is segítek;)) üdvözlettel VacakHos gazdája/nevelője: Frahh | |
| Mojzi | 2003. május 12., 16:01:33 |
| Sziasztok!
**Matyi: Egyelőre gyerek nem lehet de dolgozunk rajta. **Nora: **G@mer: Bunkót csak akkor tudsz adni valakinek, ha ő kifejezetten tőled kér. Tehát a bunkót kérő félnek kell kezdeményezni a segítségkérő gombra kattintva és direkt a te nevedet kell beírnia, hogy tőled kér bunkót. Ez csak akkor fog sikerülni, ha te is és ő is tudtok írni és olvasni. **Karesz: A "teleportkapu kódjának megfejtése" c. küldetésben kapsz/kaptál egy kódot. Mojzi | |
| Valaki (hősnév: Hólyag) | 2003. május 12., 15:55:25 |
| Hello Zsu! Látom te is nagyszívű vagy! Különben tök jó a hősöd neve! | |
| Valaki (hősnév: Hólyag) | 2003. május 12., 15:53:18 |
| Szia Ardehel! Tudsz nekem adni egy kis kaját, piát? | |
| kuki (hősnév: Egérfarok) | 2003. május 12., 15:15:30 |
| császtok, van itt valaki? mert, ha nincs akkor húzok!!! | |
| TITÁN (hősnév: TITÁN) | 2003. május 12., 15:05:26 |
| Nem viselt biztonsági övet, mert érzékeny a melle Valósággal sokkolta az ausztrál Territory város közlekedési rendőreit a napokban, amikor egy kikapcsolt biztonsági övvel autót vezető hölgy a szabálytalanságot firtató kérdésükre a következőt felelte: „Persze hogy nem viselem, mert érzékenyek a melleim!” Az egyenruhások az eset után összegyűjtötték az elmúlt egy év legkirívóbb szabálysértési indokait. Az érzékeny keblű hölgy mögött az ezüstérmet egy sportautóval száguldozó férfi vitte el, aki kétszer is átment a rendőrök szeme láttára a piroson. Ő csak ennyit közölt: „Ebben az autóban egy V8-as motor van, próbálják megállítani!” Nem sikerült meggyőzni a rend őreit azoknak sem, akik így indokolták a gyorshajtást: „Sietek, mert mindjárt kifogy a benzin.”, vagy „Rohanok a temetőbe, mert lekésem a temetést.”, vagy „Hasmenésem van.” Forrás: Northern Territory News, 2003., május 12. TITÁN | |
| [ << ] [ 2494 ] [ 2493 ] [ 2492 ] [ 2491 ] [ 2490 ] < 2489 > [ 2488 ] [ 2487 ] [ 2486 ] [ 2485 ] [ 2484 ] [ >> ] |
Hősemberképző - Kerekasztal Version 4.2.8
Copyright © 1999-2002 Bóna (BSi) Barnabás
All rights reserved