Kedves nézőink és hallgatóink!
Elérkezett a várva-várt nap, a várva-várt versenyszám, amire minden versenyző kemény edzésekkel készült és amelyben csak a legjobbak fordulhatnak a finisbe: a tölgyfanövesztés. A résztvevők már összegyűltek a tisztáson, amelyen hamarosan erdő lesz és csak az előttük álló fealadatra összpontosítanak. Aki nem ismerné ezt a nagy hagyományoknak örvendő extrém sportágat (mely mostanra olimpiai számmá nőtte ki magát), annak a bemelegítés alatt egy kis infót szolgáltatok. A versenyzők kiválasztanak maguknak egy helyet, ahol is a papírzacskó kidurranásának hangjára mindenki eszeveszett tempóban elássa az előzőleg gondosan kiválasztott makkot. Ebből kell kinöveszteni egy tölgyfát és az a versenyző nyer, akié előbb lesz 100 éves.
De látom, hogy közben a játékosok felkészültek a megmérettetésre és a játékvezető intésére elszántan nyomulnak az ültetési hely felé. A makkot már hetekkel ezelőtt kiválasztották, otthon becézgették, gondozgatták, de persze csak a fair play szabályainak keretén belül, mivel minden makk doppingvizsgálaton esett át a verseny előtt.
Mindenki elfogalalta a helyét, a levegő szinte megfagyott, egyesek homlokáról kövér verejtékcseppek gurulnak le, avaron való koppanásuk fülsértően hangosnak hat a síri csendben.
BUMMM!
A játékvezető eldurrantotta a papírzacsit, amelynek hangjára mindenki kapja a szakócáját és egy 20 cm-es gödröt ás, ebbe helyezik gondosan a magot. Nagyon fontos mozzanat ez, hiszen a növekedés szempontjából nem mindegy hogy a makkocska hogy is áll. A versenyzők fej fej mellett kotorják rá a földet és öntözik meg az előre odakészített kis kannácskából, majd feszült várakozással telepszenek le mellé...
...
És most kapcsoljuk másik helyszínünket, mert itt az eredményhírdetés 2102 október 9-én lesz csak, addig pedig még van jobb dolgunk is, mint őket figyelni. :))
Mojzi