Hősemberképző - Kerekasztal

Kerekasztal

[ Archívum böngészése ]
[ Friss hozzászólások ]

2020 február
0 - 6 (összesen 6 hozzászólás)
< 1 >

CsataBárd (hősnév: CsataBárd)

2020. február 4., 15:03:32

A furfangos Józsi bácsi és a csodálatos kacsa

Egy nagyon régi mesét fogok most elmondani nektek, mert megtehetem.
Élt régen egy furfangos öregember, Józsi bácsi. Annyira furfangos volt ez a Józsi bácsi, hogy már
fiatal gyerek korába is így kiáltottak az emberek, ha meglátták: "Hej de furfangos kis gyerek vagy te Józsi bácsi!"
No de ennyit Józsi bácsi múltjáról. Csapjunk a közepébe!
Józsi bácsi nagyon szegény lett öreg korára. Annyira szegény volt, hogy nem is evett soha semmit. Az egyetlen vagyona egy kacsa volt.
Na de milyen csodálatos kacsa volt ez!
Úgy tudott hápogni, hogy ha elkezdte, csodájára jártak az emberek.
Jöttek hetedhét országból élvezni a kacsa hápogását. A kacsa meg hápogott, meg verdesett a szárnyával, meg rázta az idétlen farkát
és csak hápogott és az emberek élvezték a hápogást.
Ott álltak mindig a csodálatos kacsa körül és kérdezgették egymást: "Halljátok, milyen csodálatosan hápog?" és hát persze hogy
hallották, mert ott álltak közel és válaszoltak egymásnak, hogy: "Persze hogy halljuk! Itt állunk közel.".
Így ment ez évekig, amíg egyszer hírül vette az ország királya, hogy bizony az ő országában van egy ilyen csodálatos jószág.
Nem igazán lehet tudni, hogyan jutott a fülébe. Talán jártában-keltében, ahogy a város utcáit rótta és ijesztgette pókokat
a macskakövek között, vagy attól a nagy, szőrös izétől hallotta aki mellette szokott káromkodni, ha nem jut elég
selyem hernyó?
Mindegy is.
Az a lényeg, hogy felugrott a király, bamba képű, Céklavitéz nevű lovára és elment megnézni ezt a Józsi bácsi kacsáját.
Józsi bácsi éppen a kiskapuja előtt szedegette az elhagyott gatyamadzagokat, hogy azután majd feltekerje azokat egy macskára,
vagy kutyára és az majd jó lesz a végelszámolásnál valamire, amikor megszólította őt a király:
- No, jó ember! Te vagy az a furfangos Józsi bácsi, akinek az a csodálatos kacsája van?
- Hát bizony az én vagyok.
- Na! Akkor had lássam azt a kacsát! - mondta a király, miközben végre sikerült kiszedni az orrából azt a szőrszálat, ami egész idáig bosszantotta.
- Hát azzal csak az a baj, hogy a múlt héten megettem. Untam már az éhezést. - válaszolta Józsi bácsi és közben sajnálkozva nézte, ahogy a király
elszórta azt a jó szőrszálat. Ha hosszabb lenne, az is jó gatyamadzag lett volna.
Hej de örült a király, hogy az ő népe ilyen tudatos, mert tudják ha éhesek, enni kell, még ha az kacsa is! Örömében így kiáltott:
- Tyű, de nagy kópé vagy te furfangos Józsi bácsi! - azután összeborzolta, örömében a Józsi bácsi auráját, orrba vágta a bamba képű
lovát, mert az már megint nyálat csorgatott a nyakába, majd ellovagolt a lemenő nap irányába. A Józsi bácsi, meg csak nézett
utána bután, a furfangos szemeivel, mert a lemenő nap irányába a szomszéd nyitott spájz ajtaja volt.
Azóta is boldogan élnek, ha meg nem haltak volna már régen.

Hát ennyi volt a mese. Aludjatok, álmodjatok, hagyjatok békén!

Humán (hősnév: miskóta)	2020. február 4., 15:05:03
Csak szólok. Tényleg nem beázás volt. Yakatusi túl közel tette Cicike jégtömbjét a tűzhöz. Jól kiolvadt az asszonyka.

Évi (hősnév: Bugyogó)	2020. február 17., 09:30:46
Sziasztok!Hősöm még mindig élete párját keresi.

Humán (hősnév: miskóta)	2020. február 18., 15:59:56
Kedves Évi (hősnév: Bugyogó)! Az én életem párja az új söröshordóm. Csak Villma meg ne tudja. Ez csak egy ötlet... A söröshordóm nem lehet más élete párja. Féltékeny vagyok.

Évi (hősnév: Bugyogó)	2020. február 21., 14:24:45
Kedves Humán(**miskóta)! Azért én jobban örülnék egy igazi hús-vér feleségnek.Majd lehet én is eljutok egyszer oda,hogy a söröshordóm a tutibiztos élethosszig tartó társ,de azért jól jönne egy társ.Optimista vagyok ;)

CsataBárd (hősnév: CsataBárd)

2020. február 25., 10:11:53

Tök jó, kínai népmesét gyűjtöttem nektek, ázsiai vándorlásaim során, amit most szeretnék jól megosztani veletek.

A mese címe: Pavel Kwdrtowsky a jóképű lengyel fiatalember

Történt egyszer, amikor még nagyon fiatal voltam és hóbortosan lekvárt metéltem a Nagy-fal tövében(ez már a mese), hogy arra sétált és megszólított egy
öregember.
- Fiam!- így mondta, hogy "fiam", pedig nem is az anyám volt - Ahogy látom amint dolgozol, egy régi történet jut eszembe, amit szívesen elmondanék neked,
de ha zavarlak inkább szólj és majd meglátod mennyire megütlek egy tehénnel!
És már kezdte is:
- Hát fiam, ez a történet arról a bizonyos Pavel Kwdrtowsky nevű, jóképű lengyel fiatalemberről szól, akiről már nyilván hallottál te is.
No hát lehettem annyi idős mint te. Haverjaimmal Pekingben, egy jó nevű kocsmában múlattuk az időt és hát valljuk be, egy kicsit már ittasak
is voltunk amikor a kocsmáros fennhangon kiáltotta, hogy ma este egy idős bácsi ad elő valamiféle, mókás prózai előadást.
Nem mondhatnám, hogy örültünk, mert nem örültünk.
Jüan nevű cimborám éppen az előző napi leányt mesélte, akivel a rizsföldek mellett találkozott és
hát azoknak a domborulatoknak az ecsetelése még néhány percet igényelt volna, no de jött a bácsi a járókeretével és már mondta is a magáét.
- Gyermekeim! - ezt mondta, de tudtommal semmi közünk se volt hozzá... nem is hasonlított ránk... és mi sem egymásra... illetve Wong Chü egy kicsit
hasonlított Jüanra, de ő is csak azért mert ugyanaz volt az anyjuk... mint nekem... de az apánk más volt... nagyon más... illetve csak kicsit más,
mert anyánkat azért szerette... - Had meséljek el egy vicces történetet Pavel Kwdrtowskyről a jóképű lengyel fiatalemberről! - kicsit zörgette a járókeretet még
a hatás kedvéért, állt egy kicsit némán aztán hirtelen üvöltözni kezdett:
GYEREK VOLTAM!!! FIATAL! ANNYIRA FIATAL, HOGY MÉG ALIG SZÜLETTEM MEG, AMIKOR EGY ESTE... ISMÉTLEM... EGY ESTE ANYÁM ESTI MESÉT MONDOTT AZ ÁGYAM MELLETT!
-KICSI FIAM! MOST ELMONDOK EGY MESÉT, PAVEL KWDRTOWSKY A JÓKÉPŰ LENGYEL FIATALEMBERRŐL!- ÉN SÍRTAM, DE ANYÁM MONDTA, HOGY NE SÍRJAK MERT SZÉTVÁGJA
A FEJEMET EGY ZSÁK ASZALT VÍZIPÓKKAL ÉS EZÉRT NEM SÍRTAM TOVÁBB, ANYÁM MEG FOLYTATTA - MÉG KISLÁNYKOROMBAN, NAGYAPÁM A TÉRDÉRE ÜLTETETT ÉS AKKOR MONDTA
EL NEKEM EZT A SZÉP MESÉT AMIT MOST ELMONDOK ÉN IS NEKED. ÍGY KEZDTE:
- Kis unokám! Ha akarod elmesélem neked Pavel Kwdrtowsky a jóképű lengyel fiatalember történetét. Akarod? Nem? Nem baj azért elmesélem.
Történt egyszer, hogy egyedül sétáltam a Jangce folyó partján.
Néztem a halak vedlését a habok között és észre sem vettem az öregasszonyt aki megállt előttem és így szólt:
- Fiam! - nem is az apám volt - Te nem tudod véletlenül, hogy ki a k.... anyja az a Pavel Kwdrtowsky nevű jóképű lengyel fiatalember?
Mondtam neki, hogy fogalmam sincs, mire ő bosszúsan legyintett felém és tovább ment, én meg észre vettem hogy egy harcsa szerű hal nézeget
egy ponty által előzőleg levetett bőrpulcsit, hátha jó lesz még neki, de nem.
Ott hagyta.

Hát ennyi volt a mese.
Remélem tetszett, mert van még ott ahol ez volt...

< 1 >