| 2017 szeptember 0 - 4 (összesen 4 hozzászólás) < 1 > |
| Hősbróker a Hőstőzsdén (hősnév: gorillala) | 2017. szeptember 2., 19:20:17 |
KB.: egy hétig nem leszek, de visszajövök... | |
| Paramedic (hősnév: Paramedic) | 2017. szeptember 8., 17:53:55 |
Az egyik nyári napon Matabi vadászni ment, egyedül maradtam otthon. A barlang előtt feküdtem a fűben, és néztem a felhőket az égen: az egyik fehér volt, a másik sárga, a harmadik meg rózsaszín, de hiába voltak szépek, három felhőt nézegetni előbb-utóbb még egy hősembernek is unalmassá válik. Hősférjemre, Matabira terelődtek a gondolataim. Hirtelen az ötlött eszembe, hogy valamilyen ajándékot kellene neki adnom. Nem mintha én nem lennék éppen elég ajándék, de mégis. Minek örülne vajon? Eszembe jutott, hogy igen nagyra tartja Idő Nagy Urat. Talán tőle kellene valami! Nem tudtam pontosan hol lakik Idő Nagy Úr, de úgy képzeltem, csak Kerekség közepén lakhat. Ott forgatja körbe Kerekség korongját. Úgy gondoltam ugyanis, hogy Kerekség korong alakú. A Sámán kerekségtant nem tanított, így evidensnek tűnt számomra, hogy Kerekség az kerek ség. Azt nem tudtam mi az a ség, de majd kiderítem. Elindultam hát, és el is jutottam Idő Nagy Úrhoz, aki egy olyan barlangban lakott, ami csodálatos módon nem a hegy gyomrában volt, hanem a föld felett, és rengeteg álló cseppkő díszítette a tetejét. - Ez itt az ezertornyú kastélyom, ebben lakom időtlen idők óta - vezetett keresztül az egymás után nyíló, végtelen hosszú termeken Idő Nagy Úr. Eltátottam a szám: szanaszét hevertek a padlón teljes összevisszaságban a percek, évezredek, évmilliárdok. Hát így tényleg könnyű úrnak lenni, rengeteg ideje van! A kastély közepén egy nagy sötét lyuk nyílt, mint megtudtam az volt a múltnak kútja. – Csak óvatosan! Könnyen beleszédülhetsz! – mondta Idő Nagy Úr – mert „..mélységes mély a múltnak kútja”. – „Ne mondjuk inkább feneketlennek?” – kérdeztem. A kút létezése alátámasztotta azon nézetemet, hogy Kerekség közepén vagyok, hiszen mi más körül forogna Kerekség korongja, mint az idő feneketlen kútja körül? – Itt választhatod ki az ajándékodat. Ott vannak a legrégebbi dolgok, az évszázadok, évezredek, vagy még annál is régebbiek – mutatott Idő Nagy Úr egy szú-venir felíratú helyiségre. – Ami neked kell azonban, az itt van ebben a teremben. De mielőtt választasz, mondjál három dolgot, amiért szükség van az időre! Három dolgot? Na, Kedves! Ebből nem lesz ajándék! Fogalmam sincs mire jó az idő, különösen Kerekségben. Nekem ugyan nincs szükségem rá! Van és kész.. – Elmúljon? – kérdeztem bizonytalanul – Vagy begyógyítsa a sebeket? Ezt sokszor lehet hallani. Jobban oda kellett volna figyelnem a Sámánra, hátha mondott valami ilyesmit. Meg van! Számolhatjuk és mérhetjük! – böktem ki diadalmasan. Idő Nagy Úr a fejét vakargatta és óraszemében csak úgy pörgött a mutató..Aztán végül csak ennyit mondott: – Határeset, elfogadom. Végül is, még nem érte el a bölcsességed a hatszázat sem. Választhatsz ajándékot! Beléptem a "jelen és közeljövő" felíratú helyiségbe és máris kaptam az évek után. Idő Nagy Úr a fejét csóválta. – Hidd el! Évekből csak nagyon ritkán lehet hibátlan ajándékot adni, különben sem tudnád elvinni. Ezek közül válassz! – mutatott a pillanatokra. – Ezekből összeállíthatunk egy szép csokrot. Csak húztam a számat. Pillanatok? Ez semmi. De aztán megadtam magam, mert egy-két nagyon szép pillanatot láttam meg, és el kezdtem összeállítani a csokrot. Ahogy szedtem össze, Idő Nagy Úr odahozott hozzám csúnya pillanatokat is. – Ezt nem viszem el – mondtam – hogyan gondolod? – Hidd el! Szebbé teszi a csokrodat. A szép pillanatok még csak szebbek lesznek a csúnyák mellett. Egyébként meg, együtt adom csak őket. Nincs szép pillanat, meg csúnya pillanat külön-külön. Együtt jár a kettő. Nem volt választásom, összeállt a csokrom. Gyönyörű lett. A csúnya pillanatokat megpróbáltam úgy elhelyezni, hogy ne látszódjanak nagyon. Aztán elindultam haza. Sietnem kellett, mert Matabi bármikor hazatérhet a vadászatból. Hazafelé azon töprengtem mire is jó az idő? Majd megkérdezem a Mesteremet! Kíváncsi vagyok, hogy ő mit mond.. Remélem Matabi Kedvesem örülni fog a csokornak! | |
| csibész (hősnév: csibész) | 2017. szeptember 9., 00:38:19 |
| Na és kedves Paramedic az idő rozsdás vasfogait láttad? vagy esetleg már rég időtlen idők óta újra kovácsoltatta. Mert hát úgye bár az időnek csak is vasfogai lehetnek? Vagy mindez csak egy téveszme volna. Esetleg olyan nemes acélból van amin az idő se fog :-) Már csak azért gondolom hogy láthattad, na mert úgy gondolom mosollyal fogadhatót. Lehet egyszer meglátogatom ha időm engedi hogy időt látogassak. Na de ehhez idő kéne hogy időt látogathassak. Vájón honnan szerezhetnék időt az idő látogatására? Neked hogy sikerúlt időt szerezned az idő látogatására? Bocs hogy ennyi kérdéssel rabolom az idődet de kíváncsivá tettél :-) 1x rűen klassz az írásod :-) | |
| Matabi (hősnév: Matabi) | 2017. szeptember 10., 17:02:04 |
| Lenyűgöző Kedvesem! Csodálatos pillanatokat hoztál ebben a csokorban.. :) Úgy látom némelyek hervadásnak indultak - lássuk melyek is lehetnek azok.. Nahát! A csúnya pillanatok között akad pár hervadni látszó, de ezek is csak mosolyt csalnak az idő múlásával a (hős)ember arcára. :) Így összességében nem is található benne más, csak az a nagyon szép..:) Ha legközelebb is ellátogatnál az Idő Nagy Úr kastélyába, szívesen Veled tartok. Nem, mert bármely időt látni szeretném a múltban, vagy a jövőben..! A múlt az már a múlt, a jövő olyan legyen, ahogy azt Idő Nagy Úr meghozza számomra.. Kizárólag az miatt kísérnélek el, hogy Kedvesem ne barangoljon egymaga a nagy Kerekségben.. Útja során olyan hősökbe botoljon, kik jobban szeretik másokon a nyelvüket köszörülni, mint egyszer is jó szót szólni.. :) Sietek is, az én Egyetlenemhez, hogy akadjon még pár szép pillanat az mellé a csokor mellé.. | |
| < 1 > |
Hősemberképző - Kerekasztal Version 4.2.8
Copyright © 1999-2002 Bóna (BSi) Barnabás
All rights reserved